1.rész: A nagy szökés
Már 11 éve bent vagyok ebben a hülye kamrában.Vajon milyen lehet most odakint a világ?? És mikor engednek innen ki???
-Ááá de minek is ábrándozom hiszen miután annyi embert megöltem soha az életbe nem jövök ki innen.
Ekkor egy hangos csörömpölést hallottam meg az ajtó felöl - Mi lehet ez a hang??
Miután az ajtó kinyílt észrevettem egy ismerős arcot - Kurotsuchi?? -Kérdeztem meghökkenten
Nem is gondoltam volna hogy ennyi év után is felismersz Airi. Na de most nem azért jöttem hogy csevegjek veled hanem hogy elmondjam hogy egy óra mulva jövök érted hogy elvigyelek a kivégzésedre addig hagylak felkészülni - mondta pimasz mosolyal az arcán majd kiment
Jaj most mit tegyek ezt nem hagyhatom valamit ki kell találnom de mi legyen az??..........- ekkor egy fájdalmas érzés fogott el és egy belső hang ezt mondta nekem:- Mi van Airi talán nem emlékszel hogy te voltál az aki 7-t évesen lemészárolt 145 nindzsát pusztán a saját természet feletti erejével golndolkozz talán elfelejteted azokat a régi szép időket mikor kedvedre gyilkolhattál??
Ekkor a testemet teljes egészében átjárta a gonoszság és amikor Kurotsuchi és az őrök jöttek értem már nem féltem semmitől.
Azonnal bevetettem a tűzelemü dzsucumat,majd mikor már alig bírtak felálni én megszöktem. Nem sokkal késöbb vettem észre hogy Kurotsuchi még mindíg a hátam mögött lohol.
Úgy látom nem adod fel olyan könyen de nem is baj így legalább izgalmasabb - mondtam gúnyos mosolyal az arcomon
Nem hagyom hogy csak úgy megszökjél és ne hidd hogy csak kergetni foglak - ezután elém ugrott majd bevetett egy víz tipusu dzsucut. De ez elég rossz döntés volt az ő részéről mivel én szerencsésen kikerültem a támadását és ekkor ugyan az a fájdalmas érzés járt át a testemet mint 11 évvel ezelött. A hátambol fekete láncok törtek elő amiket lila tűz vett körül és ezek annyira megsebesíteték Kurotsuchit hogy már moccani sem tudott én meg gyorsan elszaladtam onnan.