2.rész: Az ismeretlen lány
Menekültem ahogy a lábam bírta de az a fájdalom ami ami a Kurotsuchis harcnál tört elő belőlem még mindíg teljes egészében át akarta venni a testemet.Ekkor már nem bírtam tovább és egy közeli tisztáson megáltam.A szívem egyre gyorsabban kezdett dobogni ekkor váratlanul egy ismeretlen szürke cápa szerü lányra lettem figyelmes
Hát te meg ki vagy és mit keresel a területemen?! - Kérdezte felvont szemöldökkel
Nem tartozom neked magyarázattal hiszen nem is ismerlek - Mondtam a fájdalomtól nyögve
Hát ha te nem kotródsz innen akkor nekem kell téged elüldöznöm - Mondta ekkor egy hatalmas kardal akart odacsapni de én még időben kapcsoltam és kikerültem a támadást.
Mi van?? talán csak nem félsz?? - Kérdezte gúnyos mosolyal az arcán.
Ez meg mi féle kard?! - Kérdeztem egy kicsit rémülten
Tetszik mi?? Ezt a kardot Sametsukinak hívják. És ez a bizonyos kard a Samehada testvére - mondta már büszkén.
Én már egy kicsit megrémültem a Samehada név hallattán hiszen a hét ködrejteki kardforgató egyikének a fegyvere volt bár igaz én is csak mondákat hallottam róla de úgy néz ki hogy minden amit hallottam igaznak bizonyúlt.
Miközben ezen töprengtem az ismeretlen lány újból nekem támadt. Ebben a pillanatban a hátamból ismét előtörtek a fekete színű láncok és még idöben kivédtem a támadást.
Hát ez meg micsoda?! - Kérdezte a félelemtől elhaló hangon.
Hát ha ennyire akarod tudni.......... az én testemet kiskoromban megszálta egy Yuruko nevű sárkánydémon és most bármikor tudom alkalmazni az ő képességeit persze csak akkor ha elég csakrám van hozzá. De én most nem érek rá veled vitázni keresnem kell egy búvóhelyet.
Pontosan mi elöl is bujkálsz?? - kérdezte a lány érdeklődve.
Én nem rég szabadultam ki kő rejtek egyik legeldugottabb kamrájából amiben 11 évet töltöttem és inkább jobb ötletnek tartom ha egy kicsit elbújok hogy összeszedhessem a csakráimat és gyakorolhassam a képességeimet.
Várj! - mondta a lány és megfogta a kezem.
Tetszik a makacsságod és az igazat megvalva én is menekülő nindzsa vagyok úgy hogy örülnék ha társak lennénk.Benne vagy?? - kérdezte a kezét felém emelve.
Rendben. - Vágtam rá egyből a választ és kezet fogtunk.
Az nap este tábortüzet vertünk majd másnap elindultunk kalandot keresni.