3.rész: Az emlékek előtörnek és a hal szerelem
Az erdőben jártunk mikor egy tisztáshoz értünk és az ismeretlen lány megkért hogy pihenjünk le. Én lefeküdtem és a fejemet egy nagy kőre helyeztem míg ő a tisztás melletti patakban úszkált.
-Hé te még meg sem kérdeztem hogy, hogy hívnak és még én sem mutatkoztam be neked.Szóval az én nevem Kitono Airi és téged hogy hívnak? - Kérdeztem felvont szemöldökkel.
-Az én nevem Mitsuki, Yamada Mitsuki de nevezz csak Mitsunak azt jobban szeretem.- Mondta nagy mosollyal az arcán.
-Most miért mosolyogsz ??? Csak nem őrülsz nekem ?- Mondtam egoista de mégis kedves hangon.
-Igazad van miattad mosolygok mert nem gondoltam volna hogy ilyen nehéz időszakba nem leszek egyedül hanem lesz egy társam aki segít.- Mondta kedvesen.Én ezen nagyon meglepődtem de mégis eggyütt éreztem vele valamilyen szinten, JÓ volt hogy ott volt.
-FIGYU!! Én is örülök hogy itt vagy és eggyet értek veled.-Mondtam fülig érő szájjal.Ekkor hírtelen lépéseket hallottunk meg a bokorból,és meglepő módon Mitsu Sametsukija előjött de mi nem tudtuk miért.
-Héé Sametsuki csak nem érzed valakinek a jelenlétét?- Mondta ijedten Mitsuki. Hirtelen előbukkant egy Mitsuhoz hasonló cápaember talán csak az volt a különbség hogy fiú volt.
KISAME??- Mondta édes ilyedős és egyszerre kedves hangon Mitsu.
-Csak nem ismered valahonnan ezt a csávót ?!?!- Kérdeztem érdeklődve.
-De ő itt az én példaképem Hoshigake Kisame a híres ködejteki 7 kardforgató eggyike.- Mondta elpirult arccal.
-Jó napot hölgyeim nem gondoltam volna hogy itt találkozom egy rajongóval.- Lepödött meg és vicsorgatta penge éles fogait míg egy csókot nem adott Mitsu kezére.
-Ööhmm köszönöm Kisame ezt a kis gesztust nagyon kedves vagy és izéé- Alig jött ki Mitsu száján egy szó is akár és olyan vörös volt mint a paprika.
-Ohh semmiség széép hölgyemény.- Mondta hizelgően.
-Elnézést hogy megzavarom ezt szép pillanatot de nekünk mennünk kell Mitsu úgy hogy indulás!! - Mondtam már idegesen
-Öööö oké pillanat, arra gondoltam hogy...
-Hogy!? Mitsu nem érünk rá társalogni mennünk kell - Mondtam már idegtépően.
-Deee nem hallagasál már végig arra gondoltam hogy megkérdezhetnénk Kisame-t velünk tartana-e ? -Mondta kicsit feldultan.
-Miért hova mentek?- Kérdezte felvont szemöldökkel.
-Csak az a fontos hogy minél messzebb kerüljek Kőrelytektől!! - Mondtam már halálos pillantással.
-Kőrelytek?? Huhh én pont most megyek megmenteni az egyik kőrelyteki ismerősöm Deidara-t az Akatsuki egy másik tagját.- Mondta felemelő hangulatba.
-Deidara?? Ismerős ez a név.ÁÁÁÁ - Ordítottam fel a fejembe nyilaló fájdalomtól és a földre borultam.
-Mi ? Airi jólvagy mi történt ?- Kérdezte ilyedt hangon.
-Nyugi semmi baj mostanába már elég normálisnek tartom ezeket a rögtönzött fájdalmakat - Modtam elhaló hangon.
-Na jó menjünk sietnünk kell hisz Deidara még mindig bajban van.- Mondta Kisame aggódva.
Mikor oda értünk az a látvány fogadott minket hogy két fiatal fiú harcol. Ekkor megláttam Deidara-t a fejem hirtelen megint sajogni kezdett de most mégsem fájt annyira mint az előbb.Ekkor előtörtek az emlékek és minden ami 7 éves korom elött történt most felelevenedtek bennem.
Ebben a pillanatban Deidara elé ugrottam és kivédtem a vele harcoló fiú támadását.
-Jól vagy Dei?? - Mondtam aggódva
-Te honnét tudod a nevemet - Kérdezte érdeklődve
- Egyenlőre elég legyen annyi hogy egy közeli ismerősöd vagyok de majd mindent megtudsz - Mondtam komoly arcal.
-Deidaraa!!- Mondta idegesen a mögöttünk álló fiú.
Ekkor a mögöttünk álló fiú nekünktmadt a chidorival és közben Kisame is beszált a harcba.
-Mi van?! Nem bírsz velem egyedül kiálni szöszike?! - Mondta gúnyos mosollyal az arcán az ismeretlen fiú
-NEM VAGYOK SZÖSZIKE!! HM!!!! KATSU!!!! - Deidara robbantott egyett és az ismeretlen srác már el is tűnt.Ezután Deidara Kisaméhoz fordúlt és idegesen elkezdett vele kiabálni.
-Kisame miért nem jöttél elöbb már mióta vártalak pedig Pain azt mondta hogy hamar ideérsz.
-Hááát jó de én találtam meg azt a lányt aki az elöbb megmentett meg találkoztam egy másik cápa lánnyal is az erdőben mászkáltak. Szóval hálás lehetnél!!!!!
-Tényleg még meg sem köszöntem hogy megmentettél és még a nevedet sem mondtad el - Mondta Deidara boldogan.
-Az én nevem Kitono Airi ő pedig a társam Yamada Mitsuki - Mutattam Mitsura.
Ekkor Deidara félre hívta Kisamét mi meg érdeklődve néztünk rájuk.Ezután odajöttek hozzánk és feltettek nekünk egy kérdést.
-Hé lányok nem akartok csatlakozni az akatsukihoz?? - Kérdezték egyszerre.
-Én igen!! - Mondta Mitsu vidám arcal.
-És te? - Kérdezte tőlem Deidara felvont szemöldökkel.
-Rendben - Mondtam komoly arccal.
És ekkor elindultunk az akatsuki felé.............